S z a k m a i b e s z á m o l ó
Helyszín: Egyházgelle
Időpont: 2008. március 29. 16: 40 - 18: 15
Tréner: Pastorek Katalin
Résztvevők: a DiNaMit-on résztvevő középiskolások, a Nagyítós képzők és a DH
önkéntesei.
A blokkon belül a következő témákat dolgoztuk fel
Az iskola működéséért felelős szereplők
Az iskola működését szolgáló feladatok
Az iskola működtetésében létező viszonyok
A diákönkormányzatok helye az iskolarendszerben
A diákönkormányzatokra vonatkozó jogi feltételek
A diákönkormányzatok küldetése és céljai
A diákönkormányzatok feladatai és programjai
A diákönkormányzatok működése
Az alapszabály szerepe és létrehozása
Bevezető
A fenti témát úgy közelítettük meg, hogy előbb megalkottunk egy képet arról, hogy hogyan működik az iskola, mint intézmény. Milyen feladatokat kell elvégezni, hogy az iskola működjön, kik felelnek ezeknek, a feladatoknak az elvégzéséért a szlovák iskolaügyi jogszabályok tekintetében. Ebből a képből később kiemeltük a diákönkormányzatot, mint a rendszer egyik elemét, és a blokk második és egyben hosszabb része már csak a diákönkormányzatra fókuszált.
A résztvevő középiskolások házi feladatot is kaptak, illetve felajánlást a következő anyagok kézbesítésére, arra való igény esetén: a középiskolák és egyben a Dökök működésére is vonatkozó törvény (a dökre vonatkozó fejezet esetleges magyar fordításával), vázlat az alapszabály elkészítéséhez.
Az iskola működéséért felelős szereplők
Mivel a blokk elején szerettem volna, hogy a résztvevők tisztán lássák, hogy mennyien és kik tesznek egy iskola küldetésszerinti működéséért, így első témakörként az iskola szervezeti felépítését dolgoztuk fel. Először maguk a résztvevők írták fel az egyes szereplőket, akik véleményük szerint tesznek az iskola működéséért. Ekkor a következő szereplők mutatkoztak meg: igazgató, igazgatóhelyettes, tanárok, diákok, takarítónő, pedellus.
Az első feladat eredményéből a következő, számunkra lényeges következtetéseket lehetett levonni – a) a diákok az iskola működését csak a belső környezetben mozgó szereplőktől látja függőnek, b) a diákok a DÖK-öt egyáltalán nem tartják felelősnek az iskola küldetésszerű működéséért. Ezért a téma feldolgozásának a második felében ismertettem az iskola külső környezetét, azaz olyan szereplőket, mint: iskolatanács, helyi és megyei iskolatanács, kerületi iskolaügyi hivatal, iskolaügyi ellenőrzés, iskolaügyi minisztérium, alapító – község, megye, egyház, egyéb jogi személy, illetve a DÖK.
Az iskola működését szolgáló feladatok
Miután tisztáztuk az egyes szereplőket, és ennek utána a diákok tisztán látták az iskola szervezeti felépítését, lehetőség nyílt az iskola működésének funkcionális síkon való ismertetésre is. Erre a következő módon került sor: a felvázolt szereplőkhöz legalább egy szerepkört kellett minden diáknak társítania. A helytelen társításokat közösen kijavítottuk, illetve a fontos, ám a diákok által meg nem jelöl szerepköröket felolvastam, és közösen elhelyeztük. Így a következő eredményhez jutottunk:
Itt a fényképek sokat segítenének, ahol le vannak fotózva az anyagaim…
Az iskola működtetésében létező viszonyok
Ezt a témakört az előző két téma feldolgozásakor keletkezett eredmények felhasználásával dolgoztuk fel, méghozzá úgy, hogy a lefektetett szereplőket a hozzájuk tartozó feladatokkal elhelyeztük térbe. Ennek segítségével vizuálisan is megjelenítettük a már a tevékenység alapján kirajzolódó horizontális és vertikális viszonyokat az egyes szereplők között. Megkülönböztetett figyelmet szenteltünk a DÖK pontos térbeli elhelyezésének. Így aztán egyértelműen megmutatkozott, hogy ki mindenkivel léphet interakcióba a DÖK, mint az iskola diákságának érdekeit védő szervezet.
A diákönkormányzatok helye az iskolarendszerben
Ez a témakör inkább letisztázó jellegű volt a már az előző témafeldolgozásakor kialakult eredmények részletes megbeszélése, illetve áthelyezte a fókuszt a többi szereplőről a DÖK - re. Itt felmértük a diákok elképzeléseit arról, hogy milyen szerepet tölthet be a DÖK az iskola működésében, és mennyire tartják ezeket elképzelhetőnek a saját iskolájukban.
A diákönkormányzatokra vonatkozó jogi feltételek
A DÖK-re vonatkozó jogszabály a 596-os számú 2003. évi az iskolák állami igazgatásáról és önkormányzatáról szóló törvény. A jogszabály 26-os paragrafusát részleteztük, amely így rendelkezik:
§ 26Žiacka školská rada
(1) Žiacka školská rada (ďalej len žiacka rada ), ak je ustanovená, reprezentuje žiakov strednej školy a zastupuje ich záujmy vo vzťahu k riaditeľovi a vedeniu školy.
Mivel a blokk elején szerettem volna, hogy a résztvevők tisztán lássák, hogy mennyien és kik tesznek egy iskola küldetésszerinti működéséért, így első témakörként az iskola szervezeti felépítését dolgoztuk fel. Először maguk a résztvevők írták fel az egyes szereplőket, akik véleményük szerint tesznek az iskola működéséért. Ekkor a következő szereplők mutatkoztak meg: igazgató, igazgatóhelyettes, tanárok, diákok, takarítónő, pedellus.
Az első feladat eredményéből a következő, számunkra lényeges következtetéseket lehetett levonni – a) a diákok az iskola működését csak a belső környezetben mozgó szereplőktől látja függőnek, b) a diákok a DÖK-öt egyáltalán nem tartják felelősnek az iskola küldetésszerű működéséért. Ezért a téma feldolgozásának a második felében ismertettem az iskola külső környezetét, azaz olyan szereplőket, mint: iskolatanács, helyi és megyei iskolatanács, kerületi iskolaügyi hivatal, iskolaügyi ellenőrzés, iskolaügyi minisztérium, alapító – község, megye, egyház, egyéb jogi személy, illetve a DÖK.
Az iskola működését szolgáló feladatok
Miután tisztáztuk az egyes szereplőket, és ennek utána a diákok tisztán látták az iskola szervezeti felépítését, lehetőség nyílt az iskola működésének funkcionális síkon való ismertetésre is. Erre a következő módon került sor: a felvázolt szereplőkhöz legalább egy szerepkört kellett minden diáknak társítania. A helytelen társításokat közösen kijavítottuk, illetve a fontos, ám a diákok által meg nem jelöl szerepköröket felolvastam, és közösen elhelyeztük. Így a következő eredményhez jutottunk:
Itt a fényképek sokat segítenének, ahol le vannak fotózva az anyagaim…
Az iskola működtetésében létező viszonyok
Ezt a témakört az előző két téma feldolgozásakor keletkezett eredmények felhasználásával dolgoztuk fel, méghozzá úgy, hogy a lefektetett szereplőket a hozzájuk tartozó feladatokkal elhelyeztük térbe. Ennek segítségével vizuálisan is megjelenítettük a már a tevékenység alapján kirajzolódó horizontális és vertikális viszonyokat az egyes szereplők között. Megkülönböztetett figyelmet szenteltünk a DÖK pontos térbeli elhelyezésének. Így aztán egyértelműen megmutatkozott, hogy ki mindenkivel léphet interakcióba a DÖK, mint az iskola diákságának érdekeit védő szervezet.
A diákönkormányzatok helye az iskolarendszerben
Ez a témakör inkább letisztázó jellegű volt a már az előző témafeldolgozásakor kialakult eredmények részletes megbeszélése, illetve áthelyezte a fókuszt a többi szereplőről a DÖK - re. Itt felmértük a diákok elképzeléseit arról, hogy milyen szerepet tölthet be a DÖK az iskola működésében, és mennyire tartják ezeket elképzelhetőnek a saját iskolájukban.
A diákönkormányzatokra vonatkozó jogi feltételek
A DÖK-re vonatkozó jogszabály a 596-os számú 2003. évi az iskolák állami igazgatásáról és önkormányzatáról szóló törvény. A jogszabály 26-os paragrafusát részleteztük, amely így rendelkezik:
§ 26Žiacka školská rada
(1) Žiacka školská rada (ďalej len žiacka rada ), ak je ustanovená, reprezentuje žiakov strednej školy a zastupuje ich záujmy vo vzťahu k riaditeľovi a vedeniu školy.
(2) Žiacka rada je ustanovená vtedy, ak počet jej členov určený v odseku 3 zvolí v tajnom hlasovaní nadpolovičná väčšina žiakov strednej školy. O voľbách vyhotovia žiaci zápisnicu, ktorú predložia riaditeľovi školy.
(3) Žiacka rada má 5 až 11 členov a tvoria ju tí žiaci, ktorí vo voľbách získali najvyšší počet hlasov žiakov zúčastnených na voľbách.
(4) Žiacka rada a) sa vyjadruje k podstatným otázkam, návrhom a opatreniam školy v oblasti výchovy a vzdelávania, b) sa podieľa na tvorbe a dodržiavaní školského poriadku, c) zastupuje žiakov vo vzťahu k riaditeľovi a vedeniu školy, predkladá im svoje stanoviská a návrhy, zastupuje žiakov aj navonok, d) volí a odvoláva zástupcu žiakov do rady školy.
(5) Žiacka rada je schopná sa uznášať, ak je na jej zasadnutí prítomná nadpolovičná väčšina všetkých členov. Na platné uznesenie žiackej rady je potrebný súhlas nadpolovičnej väčšiny prítomných členov žiackej rady. Na platné uznesenie žiackej rady vo veci voľby a odvolania zástupcu žiakov do rady školy je potrebný súhlas nadpolovičnej väčšiny všetkých členov žiackej rady.
(6) Náklady na činnosť žiackej rady sa po dohode s riaditeľom školy uhrádzajú z rozpočtu školy.
(7) Podrobnosti o zložení žiackej rady, o spôsobe jej ustanovenia vrátane výmeny jej členov, o voľbe člena rady školy a o spôsobe rokovania určí štatút žiackej školskej rady.
A diákönkormányzatok küldetése és céljai, A diákönkormányzatok feladatai és programjai, A diákönkormányzatok működése
Ezt a három témakört egy blokkban dolgoztuk fel, ahol a résztvevőket három kiscsoportba osztottam, és mindegyik kiscsoport egy-egy témával foglalkozott. A kiscsoportos munka eredményeit egyenként előadták, majd egy közös nagycsoportos körben megvitattuk azokat. Itt elsősorban a lehetőségekre szerettem volna rámutatni, illetve arra, hogy milyen témaköröket fontos és célszerű megvitatni egy jól működő DÖK kialakításának érdekében. Ebben a részben lehetőség nyílt a tapasztalatcserére, hiszen többen a résztvevők közül dolgoznak hasonló közösségben, az iskolájukban - pl. ki milyen rendezvényt szervezett, hol hányan vesznek részt a szervezésben stb.
Az alapszabály szerepe és létrehozása
Az utolsó témakör tisztázta, hogy hogyan és milyen formában lehet az eddig megismert lehetőségeket egyértelműsiteni és mindenki, tehát a belső és külső környezet számára elfogadhatóvá és reprezentatívvá tenni. A diákoknak felajánlottam, hogy az alapszabály létrehozásának szakmai kérdéseiben a rendelkezésükre állok. Azért nem hoztunk létre ezen a témakörön belül alapszabályt, mivel fontosnak tartom, hogy az alapszabály a DÖK - öt létrehozó diákok közös konszenzusa legyen, amely tükrözi elképzelésüket saját DÖK - ük működéséről.
A diákönkormányzatok küldetése és céljai, A diákönkormányzatok feladatai és programjai, A diákönkormányzatok működése
Ezt a három témakört egy blokkban dolgoztuk fel, ahol a résztvevőket három kiscsoportba osztottam, és mindegyik kiscsoport egy-egy témával foglalkozott. A kiscsoportos munka eredményeit egyenként előadták, majd egy közös nagycsoportos körben megvitattuk azokat. Itt elsősorban a lehetőségekre szerettem volna rámutatni, illetve arra, hogy milyen témaköröket fontos és célszerű megvitatni egy jól működő DÖK kialakításának érdekében. Ebben a részben lehetőség nyílt a tapasztalatcserére, hiszen többen a résztvevők közül dolgoznak hasonló közösségben, az iskolájukban - pl. ki milyen rendezvényt szervezett, hol hányan vesznek részt a szervezésben stb.
Az alapszabály szerepe és létrehozása
Az utolsó témakör tisztázta, hogy hogyan és milyen formában lehet az eddig megismert lehetőségeket egyértelműsiteni és mindenki, tehát a belső és külső környezet számára elfogadhatóvá és reprezentatívvá tenni. A diákoknak felajánlottam, hogy az alapszabály létrehozásának szakmai kérdéseiben a rendelkezésükre állok. Azért nem hoztunk létre ezen a témakörön belül alapszabályt, mivel fontosnak tartom, hogy az alapszabály a DÖK - öt létrehozó diákok közös konszenzusa legyen, amely tükrözi elképzelésüket saját DÖK - ük működéséről.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése